polgarjogi mozgalom eloharcosa: C.T. Vivian

Tapasztalatok es elmelkedes a polgarjogi mozgalom kuzdelmerol


Elmult heten voltam egy nagyon erdekes elodadason, melyet az amerikai tortenelem egyik jelentos afro-amerikai szemelyisege tarott az egyetemen. Az uriembert C.T. Vivian-nak hivjak es mar az 1950-es evekben egyutt hacolt a feketek jogaiert Martin Luther King, Jr. oldalan.

Megrazo volt hallgatni, hogy ot is tobbszor nagyon megvertek, kinoztak es bortonbe zartak. De a bortonben nem keseredett el, hanem orult, hogy oda kerult, mert ezaltal tudta, hogy amit elhatarozott azt veghez is vitte es biztos volt abban, hogy jo uton halad. Tudta, hogy ez a mozgalom olyan valtozast fog eredmenyezni, amirol sosem hittek volna el, hogy sikerulni fog. A Polgarjogi Mozgalom folyaman lesikerult gyozni Amerika tortenetenek legnagyobb buntet. Se mivel sikerult egyszer, igy maskor is sikerulhet.

Ramutatott a beszedeben arra, hogy a nemzetek jovoje csakis a hitunktol es az emberi ertekeiktol fugg sosem a penztol es a hatalomtol, amit mar tobbszor is bebizonyitott az ujra es ujra megismetlodo tortenelem. Elmagyarazta, hogy a Polgarjogi Mozgalomat ket mozgalomra lehet osztani: az egyik a lelki es szellemi mozgalom, melynek fo kepviseloje Martin Luther King, a masik a politikai mozgalom, melynek az egyik kepviseloje Malcom X.

Felhivta a figyelmet arra, hogy nehany evtized mulva a feherek lesznek kisebbsegben Amerikaban, ezert azt javasolja, hogy azelott oldjak meg a meg mindig jelenlevo faji problemakat, amig nem keso. Kifejtette a velemenyet, hogy szerinte nem egy valtozasra van szukseg az amerikai tarsadalomban, hanem egy ATALAKULASRA.



"A szabadsagot sosem kapja az ember; azt el kell nyerni."
- A. Phillip Randolph -



Amiota itt vagyok, tenyleg azt kellett tapasztalnom, hogy Amerikaban a mai napig egy letezo, erossen erezheto, komoly megoldasra varo problema a feketek megkulonboztetese az elet minden teruleten.

Jaaanos