szavazas toronto-ban

Olyan mint New York, csak kicsit kisebb es tisztabb

Buffalo varoshataraban talalhato a "Peace-bridge" (Beke hid), amelyen keresztul lehet atjutni Amerikabol Kanadaba (ala Esztergom-Parkany Maria Valeria hid). Miutan sikeresen elinteztem a kanadai vizumom es idoben jeleztem odahaza, hogy ezennel Toronto-ban kivanok allampolgarsagi jogommal elni es szavazni, nekiindultunk szombat delelott, hogy elautozzunk a tolunk 2 oranyi autoutra levo Toronto-ba, Kanada egyik leizgalmasabb varosaba, amit mar a beerkezeskor is eszre lehet venni >>

A szavazas siman es bekesen zajlott le, nehany ember vart csak velunk egyutt a konzulatus elegans irodajaban a belvaros kellos kozepen. A Fokonzul ur udvariasan elmagyarazott mindent, ellenorizte az iratainkat, majd atnyujtotta a szavazocedulat es boritekot. A szavazofulket sajnos nem fenykepezhettem le (bocsi Viktor!), de azert megorokitettem a szavazas elotti pillanatot >>

Persze, ha mar Toronto-ban szavaztunk, akkor kihasznaltunk az alkalmat es egesz nap setaltunk a varosban sotetedesig >>

Toronto tele van jol karbantartott regi epuletekkel, csillogo felhokarcolokkal, elegans uzletsorokkal es dobbenetesen jo autokkal. Az emberek joval termeszetesebben viselkednek, mint Amerikaban, ami talan annak is koszoheto, hogy ebben a varosban 130 kulonbozo nemzetisegu lakossal futhat ossze az ember az utcan. (Nekem egy irani uzletember meg munkat is ajanlott az boltjaban :)

Ejszaka annyira vakitoak a csillogo-villogo nagyvaros fenyei, hogy csak napszemuvegben tudtunk kihajtani a varosbol.

Tovabbi kepek itt lathattok Toronto-rol >> http://www.toronto.ca/toronto_images/index.htm

Ha valaki fontolgatja, hogy Amerikaba vagy Kanadaba jojjon-e elni, dolgzoni annak csak azt tudom javasolni, hogy ne gondolkozzon sokaig, a helyes valasz: KANADA.

Jaaani-G

buffalo varoshaza

A polgarmesterevel dumaltam

Szerda delelott el szerettem volna intezni a kanadai vizumom, de sajnos keson ertem oda, igy aznapra mar bezart az iroda. Hamar a belvarosban voltam, akkor gondoltam elmegyek megnezni a varoshazat, melyben mindent nap, hetfotol - pentekig, ingyenes vezetes van 12:00-kor (ezt egy kedves eladonotol tudtam meg). Gondoltam letesztelem, s ha erdekes, akkor ajanlom a tobbi magyar diaknak is. Roviden: erdemes!



Egy 45 ev koruli, foallasban ingatlanokra specializalt ugyved vezetett vegig kettonket (rajtam kivul csak 1 holgy jott a vezetesre), aki megprobalta minel erdekesebbe tenni a turat szemelyes elmenybeszamolokkal. Emellett minden kerdesemre keszsegesen valaszolt. Voltunk a varoshaz tetejen, ahonnan az egesz varost lehet latni (meselte a pacak, hogy nehany evvel ezelott levetette magat valaki a tetorol, s mivel a zaszlorudra akadt fel, ezert lancfuresszel kellett levagnia egy tuzoltonak a testet...), emellett a tanacseremben es szamtalan irodaban, ahol minden egyes embernek bemutatott minket. Idegenvezetonk, Harry G. Meyer, eleg eroszakos, de azert nem a kellemetlen kategoria. Talalkoztunk a tanacselnokkel (David A. Franzyk) es az aszisztensevel (Robert. J. Sienkiewicz), aki eleg sokat tudott Magyarorszagrol.

A legizgalmasabb viszont az volt, hogy bevitt minket a polgarmesteri irodaba is, ahol a vegen meg polgarmesterrel is talalkozhattunk.

Byron W. Brown, Buffalo 58-adik polgarmestere, de az elso afro-amerikai. Mondtam neki, hogy segitettetek a magyar diakok a tavalyi valasztasi kampanyaban (szorolaposztogatas, stb.), mire fel adott egy nevjegykartyat es egy bolenybika kituzot es megkerte, hogy koszonjem meg nekik a segitseguket. A vegen megemlitettem, hogy oktoberben rendezunk egy nagyszabasu megemlekezest az 56-os forradalom 50-ik evfordulojanak alkalmabol es megkertem, hogy ha tud, jojjon el. Erre azt felelte, hogy mihamarabb hivjuk meg, mert elegge elfogalat (persze nem igert semmit).

Ez Buffalo varos felulrol. Eloterben a basball-parkot lathatjatok >>



Meg tobb informaciot ezen az oldalon talaltok >> http://www.city-buffalo.com

Jaaanos

a penz birodalma

Nemreg lattam "A Penz Birodalma" illetve "The Corporation" cimu filmet a szervezeti veselkedestan oram kereteben es nagyon tetszett.

Egy kis osszefoglalo:


A "The Corporation" dokumentumfilm, mely egyreszt a nagy reszvenytarsasagok kulonos tortenetet, belso mukodeset, a kornyezetre es a tarsadalomra gyakorolt ellentmondasos hatasait mutatja be kritikus szemmel, masreszt lehetseges jovojuket veszi szamba. Arra tettek kiserletet, hogy a maga meztelen valosagaban vizsgaljak meg az oriasvallalatok mukodeset es ertekrendjet. Az igy kapott diagnozis meglehetosen ijeszto: a nagy tarsasagok szemelyisegvonasaikat tekintve erkolcstelenek, egocentrikusak, erzeketlenek, csalardak; - vagyis egy pszichopata beteg tuneteit mutatjak.

A film lebilincselo esettanulmanyokon es oszinte vallomasokon keresztul tarja a nezo ele a kirakatok mogotti feszultsegeket, a tarsasagokon belul es az ellenuk vivott harcban kibontakozo dramai fejlemenyeket. Ez a hianypotlo film a vilagkereskedelem legujabb jelensegeit elemezve felteszi a meglehetosen aggaszto kerdest: Milyen kovetkezmenyekkel jar az emberekre, a kornyezetre, a demokraciara es Foldunk jovojere nezve, ha merhetetlen hatalmat adunk egy olyan intezmenynek, melynek legfobb torekvese, hogy a reszvenyesek vagyonat novelje, es nem tartja feladatanak, hogy erkolcsi szempontokkal is foglalkozzon? Van olyan modszer, mellyel a konyortelen profithajszolasi kenyszere gyogyithato, vagy csak az eros korlatozo intezkedesekben bizhatunk?

A film megdobbento es kijozanito.
Akinek van kedve, ideje es lehetosege, nezze meg!

Jaaanos

hetvege cleveland-ben

Juhu, kirandulunk!

Jelenleg ket amerikai varosba lehet osztondijat szerezni azon az Alapitvanyon kereszetul, amellyel en is kijutottam ide: Buffalo es Cleveland. Az utobbiban csak 1 diak tanul a John Caroll University-n. A tavaszi szunet elott felvettem az ottani hallgatoval, Zolival, a kapcsolatot es megkerdeztuk, hogy ott lakhatunk-e nala, ha jovunk latogatoba. Szerencsere nem ellenkezett.
Zoli nagyon szerencses helyzetben van, mert Cleveland egyik legszebb reszen lakik (University Hights), ami teljesen biztonsagos, olyan, mint az amerikai filmekben (mar 1,5 evvel ezelott erkezett Amerikaba, eleinte o is a varos egyik rosszabb keruleteben lakott alberletben). A szallasa is fantasztikus, mert egy alapitvanyi diakhazban lakik, a Steiner hazban, amiben 22 fiatallal lakik egyutt, akik a vilag osszes tajarol erkeztek Amerikaba tanulni (tobbnyire a Western Case University-re). A hazban vannak szabalyok es tisztsegek, ami elsore szigorunak hangzik, de szukseges a rend fenttartasahoz. Zoli a "vice-president" (vezerigazgato helyettes), o a bulikert felelos :) Nehany fenykep a hazrol >>



Szombat delelott setaltunk egy nagyot a szallasunk kornyeken >>



Szerencsenk volt, mert epp azon a hetvegen volt a St. Patrick`s Day, amikor ott voltunk. Ekkor hatalmas felvonulasokat szervez a varos ir szarmazasu lakossaga. Bar szemmel lathatoan nem mindenki volt "tisztan" ir szarmazasu, aki felvonult...



Cleveland velemenyem szerint egy nagyon klassz "kis" amerikai varos, lakossaga 500ezerre teheto (ennek az 1/3-a magyar szarmazasu!), Ohio allam egyik legnagyobb varosa. Korabban szinten ipari varos volt, mint Buffalo, de itt sikeresebben birkoztak meg vasipari gyarak megszunesevel, s miutan bezartak a gyarakat, jobban sikerult eletben tartani a varos gazdagasi eletet.



Az egyetem (John Caroll University), is mesesen szep kornyezetben talalhato a varos szelen. Zoli kommunikacio es menedzsment szakra jar es az egyetemi radio magyar musoranak szerkesztoje. Vasarnap velunk is keszitett egy 20 perces interjut, amit remelem valamikor fel tudok tenni a netre, hogy meg tudjatok hallgatni.



Cleveland-be biztos elmegyek meg, mert egyreszt csak 3 orara van tolunk, masreszt majusban lesz ott egy hatalmas magyar bal es emellett a Cleveland Cavaliers NBA kosarcsapat otthona.

Jaaanos

ui.: Meg tobb informacioert keresd fel a >> www.cleveland.com -ot!

nemzetkozi diakfesztival

Marcius harmadikan, penteken a nemzetkozi erok fokozodasat unnepeltuk az egyetemen. Minden evben megrendezesre kerul ez az esemeny, ami ebben a suliban altalaban kifejezetten nagyra sikeredik. Jelenleg tobb mint 100 nemzetkozi diak tanul itt, tobb mint 30 kulonbozo orszagbol. Az esemenyen a kozremukodo nemzetisegek sarjai a legkulonbozobb modon mutatjak be azt az orszagot, ahonnan jonnek, de olyan is elofordul, hogy egy amerikai talal ki valamit, amivel reszt vehet az esemenyen, igy kapvan pontokat a munkajaert valamelyik orajan. Mint pl. a mellettunk levo asztalon francia palacsintat kinalgato leanyzo, akirol kis ido elteltevel derult csak ki, hogy amerikai, semmi koze a franciakhoz, es csak orai munka kereteben van jelen, es adja ki magat francianak.

A fesztivalon termesztesen a magyar csapat is bemutatkozott. De meg hogy! A Tonawanda family (Orsi, Andris & en) azt talalta ki, hogy foz valami finomat a rendezvenyre, ami a nemzetkozi tanszek vezetojenek, Esther Northmannak, is nagyon tetszett, mondvan az amerikaiakat a gyomruknal fogva lehet megfogni. Kitalaltuk hat, hogy valami kulonlegesebb dolgot szeretnenk csinalni, nem gulyast, mert altalaban az kaphato a magyar rendezvenyeken, legyen az barhol ahol eddig jartunk. Csinaljunk Hortobagyi Husos Palacsintat - jott az otlet, es ez tamogatasra is talalt azonnal mindannyiunk kozott. Az etelt termeszetesen mindenki nagy erobedobassal keszitette, mindenkinek meg volt a maga feladata. Orsi a palacsintakert felelt, Andris a toltelekert, en meg a reszletekert: hagyma aprora szeletelese es a habarasert.



A suliba pont jokor erkeztunk, lathattuk a tobbi nemzet diakjait elkeszülni a sajat standjaikkal. A mi helyunk a Magyar Haztol kolcson kert kepekkel, tortelelmi Magyarország terkeppel es nemzeti zaszloval volt diszitve. Egy kolcsonkapott szep teritore teritettunk meg, kipakoltuk a Magyarorszagot nepszerusito brossurainkat, es a magyarorszagi (gyogy) furdoket nepszerusito filmet mutattunk be egy laptopon.



Elmondhatjuk, hogy nagyon sokan jottek a standunkhoz, mindenki pozitiv elmenyekkel tavozott. A hortobagyi hatalmas siker volt, eppen eleg lett, és sokan mondtak, hogy felkeltettuk az erdeklodesuket az orszag irant. Jo otletnek bizonyultak a kiadvanyok, sokan lapozgattak bennuk. Talalkoztunk par regen kikoltozott magyarral is, veluk nagyon erdekeseket lehetett beszelgetni.

Emlekezetes volt a japan es a jordan asztal, ahol japan es arab irassal irtak le az odatevedt emberek nevet. Az az indiai allomason henna-festest kaptak a lanyok a kezukre, hasukra, ki ahova akarta. Nagy afrikai és ir tancos csoport adott elo es tancoltatta meg a latogatokat az egyik teremben, lengyel kozepkori ruhat probalhattunk fel egy foto erejeig, volt bor-kostolas, karaoke, filmvetites, dinom-danom. Az iskola legnagyobb etkezojebe hatalmas etetes es tancos mulatsag volt szervezve. Szamtalan nemzetkozi etelt rendelt a suli egy helyi etterembol, amit a szokasos desszert es kave kovetett. Nagyon sokan jottek el erre a rendezvenyre, igazan jo munkat vegeztek a diakok. Sok ismeros diakkal talakoztunk, es sokat ismerhettunk meg itt.





Klassz este volt! :)

Jaaanos

feher sztar az afro-amerikai gyulekezetben

Black History eloadás, Cold Spring Church of God in Christ Jesus

Minden ev februar honapjaban megemlekezeseket es eloadasokat tartanak az afro-amerikai lakossag tortenelmerol az Egyesult Allamokban. Tobbek kozott Martin Luther King-rol es a tobbi hires szinesboru szemelyisegrol, azokrol, akik kozremukodtek a feketeket felszabaditasaban a rabszolgasagbol es kiharcoltak szamunkra az egyenjogusagot.

Mar regota terveztuk, hogy elmegyunk egy afro-amerikai gyulekezetbe, mert baromira erdekelt, hogy milyen egy igazi “gospel-mise”. Most mar tapasztalatbol mondom: fantasztikus!

A “Black History Month” zaroakkordjakent eloadast tartottak a feketek tortenelmerol az iskolankhoz kozeli templomban. Crystal Wallace, egy szinesboru evfolyamttarsnonk a Canisius-rol meghivott, mert a Edesapja a pasztor ebben a templomban es mi mar egy jo ideje nyaggattuk. Elmentunk hat a “Cold Spring Church of God in Christ Jesus” nevu presbiter gyulekezet templomaba.

A kornyek, ahol a templom talalhato, Buffalo egyik feketenegyedeben van, ezert mar, amikor kiszalltunk az autobol, eszre kellett vennunk, hogy feltunoen megbamulnank minket az utcan jarkalo emberek.

Egymast batoritva leptunk be a templom-ba, ahol termeszetesen szintem elegge elkepedve neztek a jelenlevok, amikor megpillantottak bennunket. Hozzam is lepett egy fekete urge, s kerdezte, hogy segithet-e valamiben. Erre en szerencsere gyorsan kapcsolatam es azt valaszoltam, hogy Crystal Wallace vendegei vagyunk. Amikor meghallotta ezt a ficko, egybol baratsagosabb lett, bemutatkozott “Jones testverkent” es beljebb invitalt minket. Cyrstal epp az Edesapjara segitette fel a miseruhat (valamilyen erdeti afrikai torzsi ruha lehetett), de amikor hallotta, hogy megerkeztunk egybol elenk sietett. Ettol kezdve nyugodtak lehettunk.



A szertatas enekelessel kezdotott, pontosan ugy, ahogy a filmekben lattuk mar sokszor. Egymas utan ezerszer elhangzik, hogy "Hallelujah!!!". Mindenki mosolyog, enekel, integet, tapsol, tancol, a fejet razza, konyorog, stb. Hihetetlen elmeny.
Elkepeszto, de felemelo, vidam es fura latvany es erzes egyszerre.

Mikor az eneklesnek vege, akkor kimegy lassan a pasztor, megvarja amig az emberek lenyugodnak az extazisbol es elkezdi a prediakaciojat. Mindezt o is teljesen ugy teszi, mint a filmekben. Minden masodik szava, hogy “Amen”.



De a java meg csak most kovetkezett: a feketek honapja alkalmabol tortenelmi eloadast tartott egy meghivott vendeg az egybegyulteknek. Tovabba egy szinhazi eloadast is szerveztek, melyben, mint a katolikus templomban karacsonykor a “betlehemi jatek”, bemutatjak a feketek torteneben fontos esemenyeket. Ehhez viszont kellett nehany feher ember es hamar betoppantunk megkertek, hogy mukodjunk kozre. Orsi egy tanarnot alakitott, akinek az orajara rendori kiserettel visznek egy kislanyt. A kislany, Ruby, volt az elso szinesboru gyerek, aki „feher" vagy suliba jarhatot. Mivel nagyon sokan tiltakoztak ellene, s nem neztek jo szemmel, sot bantalmazni is akartak, ezert kisertek rendorok minden nap a tanterem ajtajaig.
En pedig egy olyan feher ferfi szerepet jatszottam, aki felszall egy buszra, s nem tud leulni. Abban az idoben csak a feher emberek ulhettek le a tomegkozlekedesei eszkozokon, illetve a feketeknek at kellett adni a helyuket, ha egy fehér ember felszolitotta oket erre. Tortent viszont egyszer, hogy egy no, Rosa Parks, nem adta at a helyet mert nagyon faradt volt. Ezert letartoztattak, s bortonbe zartak. Hatalmas kozfelhaborodas, per es sajtokampany kovette, s tobbek kozott ez az esemeny inditotta el a feketek integralodasi folyamatat.



Az esemeny vegen mindenkinek megkoszontek a jelenletet, kulon nekunk is, a beugro es segitokesz szineszeknek. Mindenki nagyon aranyos volt, mondtak, hogy latogassunk el maskor is hozzajuk. Az egyik idos holgy raadasul azt mondta, hogy meghallgatasra talalt az imajuk, hiszen feher ember meg sosem volt eddig a templomukban!



Jaaanos