feher sztar az afro-amerikai gyulekezetben

Black History eloadás, Cold Spring Church of God in Christ Jesus

Minden ev februar honapjaban megemlekezeseket es eloadasokat tartanak az afro-amerikai lakossag tortenelmerol az Egyesult Allamokban. Tobbek kozott Martin Luther King-rol es a tobbi hires szinesboru szemelyisegrol, azokrol, akik kozremukodtek a feketeket felszabaditasaban a rabszolgasagbol es kiharcoltak szamunkra az egyenjogusagot.

Mar regota terveztuk, hogy elmegyunk egy afro-amerikai gyulekezetbe, mert baromira erdekelt, hogy milyen egy igazi “gospel-mise”. Most mar tapasztalatbol mondom: fantasztikus!

A “Black History Month” zaroakkordjakent eloadast tartottak a feketek tortenelmerol az iskolankhoz kozeli templomban. Crystal Wallace, egy szinesboru evfolyamttarsnonk a Canisius-rol meghivott, mert a Edesapja a pasztor ebben a templomban es mi mar egy jo ideje nyaggattuk. Elmentunk hat a “Cold Spring Church of God in Christ Jesus” nevu presbiter gyulekezet templomaba.

A kornyek, ahol a templom talalhato, Buffalo egyik feketenegyedeben van, ezert mar, amikor kiszalltunk az autobol, eszre kellett vennunk, hogy feltunoen megbamulnank minket az utcan jarkalo emberek.

Egymast batoritva leptunk be a templom-ba, ahol termeszetesen szintem elegge elkepedve neztek a jelenlevok, amikor megpillantottak bennunket. Hozzam is lepett egy fekete urge, s kerdezte, hogy segithet-e valamiben. Erre en szerencsere gyorsan kapcsolatam es azt valaszoltam, hogy Crystal Wallace vendegei vagyunk. Amikor meghallotta ezt a ficko, egybol baratsagosabb lett, bemutatkozott “Jones testverkent” es beljebb invitalt minket. Cyrstal epp az Edesapjara segitette fel a miseruhat (valamilyen erdeti afrikai torzsi ruha lehetett), de amikor hallotta, hogy megerkeztunk egybol elenk sietett. Ettol kezdve nyugodtak lehettunk.



A szertatas enekelessel kezdotott, pontosan ugy, ahogy a filmekben lattuk mar sokszor. Egymas utan ezerszer elhangzik, hogy "Hallelujah!!!". Mindenki mosolyog, enekel, integet, tapsol, tancol, a fejet razza, konyorog, stb. Hihetetlen elmeny.
Elkepeszto, de felemelo, vidam es fura latvany es erzes egyszerre.

Mikor az eneklesnek vege, akkor kimegy lassan a pasztor, megvarja amig az emberek lenyugodnak az extazisbol es elkezdi a prediakaciojat. Mindezt o is teljesen ugy teszi, mint a filmekben. Minden masodik szava, hogy “Amen”.



De a java meg csak most kovetkezett: a feketek honapja alkalmabol tortenelmi eloadast tartott egy meghivott vendeg az egybegyulteknek. Tovabba egy szinhazi eloadast is szerveztek, melyben, mint a katolikus templomban karacsonykor a “betlehemi jatek”, bemutatjak a feketek torteneben fontos esemenyeket. Ehhez viszont kellett nehany feher ember es hamar betoppantunk megkertek, hogy mukodjunk kozre. Orsi egy tanarnot alakitott, akinek az orajara rendori kiserettel visznek egy kislanyt. A kislany, Ruby, volt az elso szinesboru gyerek, aki „feher" vagy suliba jarhatot. Mivel nagyon sokan tiltakoztak ellene, s nem neztek jo szemmel, sot bantalmazni is akartak, ezert kisertek rendorok minden nap a tanterem ajtajaig.
En pedig egy olyan feher ferfi szerepet jatszottam, aki felszall egy buszra, s nem tud leulni. Abban az idoben csak a feher emberek ulhettek le a tomegkozlekedesei eszkozokon, illetve a feketeknek at kellett adni a helyuket, ha egy fehér ember felszolitotta oket erre. Tortent viszont egyszer, hogy egy no, Rosa Parks, nem adta at a helyet mert nagyon faradt volt. Ezert letartoztattak, s bortonbe zartak. Hatalmas kozfelhaborodas, per es sajtokampany kovette, s tobbek kozott ez az esemeny inditotta el a feketek integralodasi folyamatat.



Az esemeny vegen mindenkinek megkoszontek a jelenletet, kulon nekunk is, a beugro es segitokesz szineszeknek. Mindenki nagyon aranyos volt, mondtak, hogy latogassunk el maskor is hozzajuk. Az egyik idos holgy raadasul azt mondta, hogy meghallgatasra talalt az imajuk, hiszen feher ember meg sosem volt eddig a templomukban!



Jaaanos